Június vége és San Antonio a feje tetejére állt. Igen az egész város. Akárhova megyek kocsival, mindenütt az autók antennáján pici kis Spur zászlók lengedeznek. Az üzleti cégérek és reklámtáblák átadták helyüket a "Hajrá Spur" feliratoknak. A városközpontban hatalmas bannerek találhatóak minden egyes utcában. Egy hatalmas Spur bábú csücsül egy autókereskedés tetején, a kijelző amely bank mellett méri folyamatosan az időt és a hőmérsékletet, sok sikert kíván a csapatnak. Egyszerűen nem lehet nem észrevenni azt az izgalmat és büszkeséget, amit ez a város érez a kétszeres NBA győztes csapatáért.

Én? Engem nem izgat a kosárlabda. Egy darab Spurs mecset sem néztem meg az egész szezonban. Meglehetősen furcsa, hogy mikor a Spurs játszotta a végső döntőt a Pistons ellen, azon kaptam magam, hogy barátaimmal ülök és nézem meccset, olyan hévvel, mintha jómagam is kőkemény kosárlabda rajongó lennék. Amikor győztek, pedig úgy éreztem én is részese vagyok ennek a városméretű győzelemünnepnek.

Miért van ez? Miért érdekel, az hogy a Spurs nyeri-e meg az NBA-t, amikor nem is érdekel a kosárlabda és semmit sem tudok a csapatról? Az egyetlen magyarázat amivel elő tudok jönni, az az, hogy a büszkeség és a versengés ragályos. Annak ellenére, hogy nem érdekel a kosárlabda, úgy érzem van köztem és a csapat között egy kapcsolat. Van egy közös pontunk mindannyiunk életében: San Antonio-iak vagyunk és büszkék vagyunk rá. És ha lehetőségünk van arra, hogy ezt a büszkeséget kimutassuk, azt mohón megragadjuk.

Ez a fajta büszkeség egy olyan dolog, amit minden lényegesebb csapat szurkolói éreznek, s gyökerei a csapat, amely egy területet képvisel kosárlabdában, baseball, foci, rögbi és hoki csapatok, mind-mind egy területet képviselnek. S a hatalmas versengést megérezve a szurkolók tábora egyre csak nő és nő aziránt a csapat iránt, amelyik az ő területüket képviseli. Ezek a területek különbözőek lehetnek, lehet szó országról egy nemzetközi megmérkőztetésen, vagy megyék, kerületek közötti versengés, mint ahogy az általában lenni szokott, vagy lehet egyetemek/iskolák csapatainak versengése is, de akár még ennél kisebb területeken is folyhatnak mérkőzések, például kerületen belül, helyi versenyek.

Ezek mind a professzionális sport elemei, amelyeket az e-sportoknak is el kéne érnie. Jelenleg az e-sport csapatok tagjai szét vannak szórva, kerületekben, megyékben, városokban, de akár országos távlatok is létezhetnek.

Kiegészítés: Sajnos Magyarországon a Counter-Strike 1.6 és Counter-Strike:Source közösségekben főként olyan csapatok léteznek, ahol a tagok az országban össze-vissza helyezkednek el, de nem ritka az a csapat sem, ahol külföldön is tartózkodnak a tagok. Sok esetben a 5-6 játékosból 3-4 helyben tartózkodik, egy városban, de a hiányzó embereket csak az ország másik felén találják meg. Ennek több oka is lehetséges: egyrészt aki profi szinten űz bármilyen e-sportot, azok száma országos szinten nem olyan nagy, ezért kevés olyan város van ma, ahol 5-6 aktív profi játékosnál több lenne egy helyen és egy csapatot alkotnának. Ha ez meg is van, a legtöbbször találnak egy 200 km-rel arrébb lévő játékost, akinek jobbak a képességei, mint a helyi játékosnak, és máris felborul a rendszer. Hogy ez miért nincs így a normál sportokban, például a fociban? Mert az e-sportolók főként az interneten készülnek, edzenek, és mindegy hogy pár ezer km-ren belül hol vagy, az elérés a szerverre lehet mindenütt ugyanolyan, nem számít a távolság. Akár Németországból is profin együtt tud készülni valaki a magyar csapatával. Tehát összefoglalva: a lakhely távolsága a gyors internet kapcsolat miatt nem számít, valamint Magyarországon nincs annyi profi e-sportoló egy sportágon belül, hogy nagyon válogatni lehetne, és létrejöjjenek kizárólag helyi csapatok - Budapesten és pár nagyobb városon kívül. ( J )

A legtöbb csapat (leginkább az Államokban) nem tudják magukat egy területtel beazonosítani, s emiatt nem tudják azokat az előnyöket kihasználni, amiket a valós sportokat játszó csapatoknak nyújt a közönség. A közönség, illetve a spectator-ok, látogatók, nézők támogatása nélkül az e-sport nem tud professzionális szintre nőni.

De akkor miről is ismerik meg az e-sport csapatokat? A 'menő' csapatokat az pro játékosaik illetve szponzoraik alapján épülnek be a köztudatba (scené-be, közösségbe). A pro játékosok csábítóak a közönség számára, s könnyen a figyelem központjába kerülnek, de csillogásuk a többi pro játékosok között rövid életű. Mellesleg magának a sportágnak még azelőtt léteznie kell, még mielőtt a közönség egy-egy játékost elkezdene idealizálni, egyszóval a pro játékosok igen kicsit segítenek a nagy nézőközönség bevonásába az e-sportok világában. És miben segít a szponzorok társítása egy-egy csapathoz, mivel tudják biztosítani a szurkolók lojálisságát? Igen kevés ember létezik, aki elmondhatná magáról, hogy van benne és az NVIDIA-ban vagy az AMD-ben valami közös. Milyen asszociációs vagy egyéb közös pontot tudnak az emberek találni önmaguk és ezek között a cégek között, amely büszkeséget ébresztene fel az emberekben, hogy támogassák azt a csapatot amelyet ezen cégek szponzorálnak.

A csapatok melyek most léteznek a köztudatban igen keveset nyújtanak a nézőközönségnek, ahhoz hogy még több szurkolót vonzanak, vagy hogy a jelenleg létező szurkolók lojalitását fent tartsák.

Kiegészítés: Sajnos tovább rombolja a nézőközönség és a profi e-sportolók közötti kapcsolatot, hogy több profi túl lekezelően bánik a többi nem profival, hobbi játékossal, és ezért visszájára sülhet el a hírneve: az terjed róla, hogy bár kiemelkedő képességei vannak, de emberként nem egy jó társaság, így nem válik belőle minden szempontból példakép. Magyarországon ennek sincsen még nagy múltú kultúrája, hogy miként viselkedjenek az e-sportolók a rajongókkal.
Az eSPORT.HU portál éppen ezért szervez SZTÁRMIX-eket, ahol a legjobb csapatokba 1-2 néző, rajongó is besegít, és velük játszik, így jobban megismerhetik az elérhetetlennek tűnő csapatokat.

További információk a SZTÁRMIX-ekről: http://esport.hu/doc1678/ , http://esport.hu/doc1690/ , http://esport.hu/doc1707/ , http://esport.hu/doc1737/ ( J )

És pontosan emiatt az okok miatt lenne fontos, hogy a csapatok területi szinten kezdjenek el szerveződni. Az ilyesfajta szerveződés előnyei túlmutat a rajongók beszervezésében és támogatásuk megszerzésében. Például egy teljesen kaliforniai csapatnak sokkal nagyobb esélye van egy kaliforniai cég szponzorrációjának megnyerésében, mint egy csapat melynek tagjai különböző államokban szétszórtan élnek. Egy csapat, melynek tagjai csak minnesotaiak nagyobb esélye van arra, hogy a minnesotai médiában tudósítsanak róluk. Az emberek szeretnek olyan csapatokat támogatni, látni és ünnepelni, akik ugyanabból a városból, államból, vagy egyetemről valóak, s értek el valamilyen érdemleges eredményt. S mind ezeknek az elérésére a legcélszerűbb csapatok, azok amelyek területi szinten vannak szervezve.

Az előző munkahelyemen egy PR cég képviselőjével volt módom tárgyalni, aki éppen egy céges szponzorrációs eseményt akart megszervezni. E-maileket küldött kérve engem, hogy keresek egy csapatot, amely mondjuk például Washingtonban székel, hogy interjút, s egy háttéranyagot forgathasson a csapatról, amelyet majd kiadhat a helyi médiának. A projekt határideje úgy egy hét volt. Még az én létező összes tudásommal és tapasztalatommal, amit a gamer társadalomból és a hozzá kapcsolódó körökből szereztem sem volt elég ahhoz, hogy találjak egy csak washingtoniakból álló csapatot. De ha mégis sikerült kapcsolatba lépnem 1-2 washingtoni játékossal, utána egyből kiderült, hogy például az 5 fős csapatból ketten biztosan egy másik államból valóak. Az esély arra, hogy a jövő héten mind az öten jelen legyenek az interjún, igen minimális volt. Így a csapat elesett egy remek lehetőségtől, hogy ismertté váljanak, s a PR film nélkül maga az e-sportnak egy ága is lemaradt egy debütálási lehetőségről.

És mit nyerne maga a néző ebből a lesugárzott anyagból egyáltalán? Látna képeket egy csapatnyi fiatalemberről, akik játékot játszanak, s talán egy kicsit megismerné a versenyszerű gamelést, de nem találni semmi párhuzamot, vagy közös pontot önmaga és a játékosok között, ami az érdeklődését tovább tartaná, mint a TV-ben levetített anyag műsorideje. Kétségtelenül elfelejtené az egész programot a csapattal és az e-sport fogalmával együtt film megnézése után pár perccel. Így az egész dolognak a lényege értelmetlenné válna.

A PR cég képviselője sokszor küldött nekem ilyen és ehhez hasonló felkéréseket, én meg próbáltam elmagyarázni neki, hogy az e-sport világában sajnos nem úgy működnek a dolgok, mint amihez az ember a valós sportoknál megszokott. Úgy látszik az e-sportot űző csapatok úgy állították fel soraikat, hogy véletlenül se legyen egyszerű őket és magát a sportot a médiában nagy mennyiségben szerepeltetni, a nagy bajnokságokat kivéve. De sajnos ezek a bajnokságok is igen ritkán fordulnak elő, ahhoz hogy erre építsük a sport népszerűsítését.

A ligáknak is szerepe van a területi felosztás kiépítésében. Mind az on-line és LAN bajnokságoknak támogatnia kéne a területi alapon felépülő versengést. Az ilyen megmérkőztetéseknek könnyebb lenne beszivárognia a köztudatba, s több embert vonzanának a cyber sportok világába, olyan körökből is, akiket eddig ez nem is igazán érdekelt volna, de szívesen megnézné ahogy egy New York-i csapat szétveri a bostoniakat, pont úgy ahogy engem nem érdekelt a kosárlabda, de mégis szívesen megnéztem ahogy a San Antonio-i Spurs eltiporja a Los Angeles-i Lakes-et.

Miután egy csapat területi szinten megszerveződött a második legfontosabb dolog számukra az, hogy úgymond formát is öltsenek, annak érdekében, nehogy csak pro játékosaikról, vagy szponzoraikról legyenek megismerhetőek (már ha elég szerencsések, ahhoz hogy bármelyikkel rendelkezzenek), vagy egyes csapatok valamilyen megfoghatatlan nevet, mozaikszavakból álló nevet választanak (pl: Desire, Discipline and Dedication: 3D). Ha a csapat azt akarja, hogy felismerést és elismerést kapjon a nem játékosokból álló közönségtől, akkor fontos hogy a frissen megszerzett rajongók számára egyértelmű és jól felismerhető ikonnal szimbolizálják a csapatot, amelyre majd vissza tudnak emlékezni és általa támogatni tudják kedvenceiket.

A legtöbb e-sport csapatnak van valamilyen ikonja, de többségükben a klán nevük kezdőbetűinek kicsicsázott változatáról van szó. De ezeket összehasonlítva a valós pro sportok csapataiéval (amik általában inkább kabalák), az e-sport logók elég nehezen memorizálhatóak. Anélkül hogy utána néznél, eltudod e képzelni a 3D által használt logót, vagy azt amelyiket a Check-Six használ? És mi a NiP csapatszíne? Tudod-e? De lemerném fogadni, hogy kedvenc focicsapatod kabaláját és színeit bármikor felismernéd, nem de? És ha kimennél a kedvenc csapatod egyik mérkőzésére és publikusan is megszeretnéd mutatni, hogy melyik csapatnak szurkolsz, akkor az első dolgod az lenne, hogy a csapat színeibe öltözöl és a csapat kabaláját mutogatnád. És milyen ikont tudna egy néző mutogatni egy olyan nevű csapatnak, mint például a 'Complexity'? Hogy öltözne fel egy Complexity rajongó csapatának mérkőzésén, amelyről lerí mindenkinek, hogy ő igen, annak a csapatnak szurkol? A Rézbőrűek rajongótábora kifestik az arcukat indián módra, és fejdíszeket hordanak, a Cowboy szurkolók cowboy sapkát és kék-ezüst csillagokat festenek az arcukra. Mit viselne egy 3D szurkoló? És mi van a Schoet Kommandó rajongókkal? Ha egy MiBR szurkoló szeretne a lelátóban állni fél pucéran a testét pedig a csapat színeivel festené ki és a kamerák előtt, amely a tömeget pásztázza táncolna, mint egy őrült, ő vajon milyen színeket használna?

Persze az e-sport még nem termel olyan "lelátósféle" rajongókat, de ha majd lesznek, akkor az absztrakt nevek és nehezen felismerhető logók megfosztják majd a szurkolókat attól, hogy kimutathassák támogatásukat kedvenc csapataiknak.

A területi szerveződés és az ikonográfia jelentős és elemei minden nagyobb csapat nézőközönségének számára, s egyszerűen elengedhetetlen, hogy ezeket az elemeket az e-sport világa is magára vegye, már ha beszeretne törni a köztudatba. Szóval az én elsődleges tanácsaim a következők:

• Szervezd meg területi szinten a csapatodat, még akkor is, hogy ha így bizonyos játékosokról le is kell mondanod. A terület neve jelenjen meg a csapat nevében is. A texasiakat sokkal jobban érdekelné a Texasi Teknősök sorsa, mint az Intel Idolsok-é.
• Hozz létre valamit, ami egyértelműen a csapatot hívatott jellemezni. Válassz egy csapatszínt, és szerezz be mezeket annak megfelelően. Válassz egy egyszerű, könnyen megjegyezhető kabalát, amit az emberek könnyen reprodukálnak. Segítsd a csapatodnak megszervezni, hogy ezekben a színekben jelenjenek meg, s hogy ők is hozzájussanak a kabalákhoz. Adj a szurkolóidnak esélyt így arra, hogy megmutassák ők értetek vannak.

Persze ezeket a tanácsokat könnyebb mondani, mint követni, s talán nem is megvalósítható a legtöbb klán számára. De ahogy ez a sportág is terjeszkedik, majd eljön azaz idő, hogy befogadásuk, illetve megtartásuk szükségszerű lesz. És ahogy azt a legtöbben már tudják, ha valamit el akarsz érni, akkor tégy és viselkedj úgy, mintha már elérted volna.

Egy pár elképzelés, ami meg volt említve ebben a cikkben, eredetileg szerepeltek az Adrenaline Vault cikkeiben, amit Bruce Rolston írt, s megtalálható ezen a helyen:
http://www.avault.com/articles/print_article.asp?name=sport

Forrás: http://esports.ampednews.com/?page=articles&id=5887

Írta: Tonya Welch
Fordította: Kaoru
Kiegészítések, szerkesztés: J